Beiratkozás

FELHÍVÁS A 2023/2024. KÖZNEVELÉSI ÉVRE VONATKOZÓ ÓVODAI BEIRATKOZÁSRA:

felhivas_ovodai-beiratkozas_2023-pdf
felveteli-korzetek-uj-2022-tol-pdf

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
Az óvodai felvétel keletkezése és megszűnése
49. § (1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A gyermek az óvodával jogviszonyban áll.
(2)
(3) A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda).
(3a) Az óvodai jogviszony a beíratás napján jön létre. A gyermek az óvodai jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az óvoda házirendje egyes jogok gyakorlását az első nevelési év megkezdéséhez kötheti.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
9. Az óvodai felvétel, óvodai jogviszony létesítése
20. § (1) Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal
a) közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján,
b) közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon, valamint
c) tájékoztatja az óvoda működésének helye szerinti települési önkormányzatot, amennyiben a fenntartó nem települési önkormányzat.
(1a) A fenntartói közlemény, hirdetmény tartalmazza
a) az óvodai felvételről, az óvodai jogviszony létesítéséről,
b) az óvodai beiratkozás időpontjának meghatározásáról,
c) a gyermek óvodai beíratásához szükséges közokiratokról, dokumentumokról,
d) az óvodáztatási kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazható jogkövetkezményekről,
e) az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai felvételéről, a nevelésükre az alapító okiratuk szerint jogosult óvodákról és azok elérhetőségéről,
f) az alapító okiratuk szerint nemzetiségi nevelést folytató óvodákról és azok elérhetőségéről,
g) az óvoda felvételi körzetéről szóló tájékoztatást,
h) az óvodai felvétel tárgyában meghozott döntés közlésének határnapját, amely legkésőbb a beiratkozásra kiírt utolsó határnapot követő 30. nap, valamint
i) a jogorvoslati eljárás szabályait.
(1c) A hivatal az Nkt. 45. § (8) bekezdése szerinti adatokat a tárgyév március elsejéig küldi meg a kötelező felvételt biztosító óvodák fenntartói számára. A hivatal április 16-áig értesítést küld azon gyermek lakcímére, akiknek a tárgyévben óvodáztatási kötelezettsége megkezdődik.
(1d) A szülő, ha azt az óvodai beiratkozás napján - az elektronikus elérhetőségének megadásával - kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került.
(2) A szülő - a bölcsődei ellátásban részesülő gyermek kivételével - az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni a települési önkormányzat vagy a fenntartó által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban, vagy az óvodalátogatási kötelezettség alól felmentését kérni. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a hivatalt. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni az óvodavezetőt.
(2c) A kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett, három éves kort betöltött, valamint az Nkt. 8. § (1) bekezdése szerinti harmadik életévét be nem töltött gyermek szülője a nevelési év közben kérheti felvételét az óvoda vezetőjénél, annak érdekében, hogy a gyermek részt vehessen az óvodai foglalkozásokon.
(3) Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyazonosságot igazoló hatósági igazolványokat, továbbá a szülő személyazonosságát igazoló hatósági igazolványokat és lakcímet igazoló hatósági igazolványát.
(4) Az óvoda vezetője
a) az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban,
b) a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában
közli a szülővel. Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét.
(7) A kijelölt óvoda vezetője a megküldött szakértői vélemény vagy a tankerületi központ határozata alapján értesíti a hivatalt, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be.
(8) Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata.
(9) Az Nkt. 49. § (3) bekezdése alkalmazásában életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, illetve az Nkt. 49. § (2) bekezdés szerinti esetben az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.

(10) Ha az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítása ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.

(11) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. §-ában meghatározott feltételekkel összhangban - az óvodavezető dönt.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény indokolása
1. Az óvodai felvétel
Az óvodába történő felvétellel/átvétellel jön létre a kapcsolat a gyermek és az óvoda között (óvodai jogviszony). Az óvodai felvétel nincs az év meghatározott időszakához kötve. A fenntartó azonban meghatározza azt az időszakot, amikor az óvodák megszervezik az általános felvételi eljárást. Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. Az óvodai felvétellel létesített jogviszony alapján köteles az óvoda megfelelő ellátást biztosítani a gyermek részére. A szülő dönt arról, hogy melyik óvodát választja a gyermeke részére. A felvételi kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról az óvoda vezetője dönt.
Egy olyan óvoda van, amelyik nem tagadhatja meg a felvételi kérelem elfogadását, ez a kötelező felvételt biztosító óvoda. A települési önkormányzat fenntartásában lévő óvoda azt a gyermeket köteles felvenni, illetve átvenni, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik. Életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja, és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét igazolja - a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül - a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozat bemutatásával.
Ha a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az óvodavezető, a bizottság által javasolt - legalább három - időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható. [Nevintműk. rend. 20. § (9)-(10) bekezdés]
Értelemszerűen a Köznev. tv. nem tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek alapján a gyermek ügyében el kell járni, abban az esetben, ha kétségessé válik, hogy melyik az az óvoda, amelyik köteles felvenni. Különösen igaz ez abban az esetben, ha a gyermek köteles óvodába járni. A Ptk. rendelkezései szerint a gyermek lakóhelye - ha bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik - a szülei lakása akkor is, ha a gyermek átmenetileg máshol tartózkodik. Ebből az következik, hogy kétség esetében a gyámhatóság segítségét kell kérni annak megállapításához, hogy hol található a gyermek lakóhelye. [Ptk. 4:152. § (2) bekezdés; 1992. évi LXVI. tv. 5. § (2)-(4) bekezdés]
A kötelező felvételt biztosító óvoda fenntartója az Oktatási Hivataltól kapott nyilvántartás alapján figyelemmel kíséri, hogy minden gyermeket beírattak-e az óvodába, és amennyiben ez elmarad, értesíti az Oktatási Hivatalt.
Járvány okozta veszélyhelyzet esetén az oktatásért felelős miniszter határozatot hozhat arról, hogy az óvodába személyes megjelenést mellőzve, elektronikusan lehet beiratkozni [például a 2021/2022. nevelési, illetve tanévre történő óvodai, valamint általános iskolai beiratkozásról szóló 19/2021. (III. 10.) EMMI határozat].
Ha egy gyermek az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, a szülő köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni az Oktatási Hivatalt. A bejelentés már ügyfélkapun keresztül elektronikus ügyintézés révén is megtehető (https://ohtan.oh.gov.hu/). Amennyiben egy óvodával már jogviszonyban áll a gyermek, és az óvodakötelezettség teljesítése közben költözik a család külföldre, akkor annak az óvodának a vezetőjét is tájékoztatnia kell a szülőnek, akivel gyermekének óvodai jogviszonya van.
2. Az értesítési kötelezettség
Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, valamint kezdeményezi annak közzétételét a fenntartásában működő óvoda honlapján, annak hiányában közzéteszi helyben szokásos módon. Amennyiben a fenntartó nem a települési önkormányzat, ebben az esetben az óvoda tájékoztatja a működésének helye szerinti települési önkormányzatot.
A helyben szokásos és általában ismert módon történő közzététel módozatainak szerepelnie kell az adott - közzétételt végző - intézmény szervezeti működési szabályzatában, ahol erről részletesen rendelkezik. A tájékoztatás rendeltetéséből, illetve a felek közötti együttműködés követelményéből következik az is, hogy a tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, amely lehetővé tegye a tájékoztatás címzettje(i) számára jogainak gyakorlását, valamint kötelezettségeinek teljesítését. (Alapul véve a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 68. §-ában írtakat.)
A közleménynek, hirdetménynek tájékoztatást kell adnia az óvodai felvételről, az óvodai jogviszonyról, az óvoda körzetéről, az óvodai beiratkozás időpontjáról, a beíratásához szükséges közokiratokról, dokumentumokról, a beíratás elmulasztásának jogkövetkezményeiről, az óvodai felvétel tárgyában meghozott döntés közlésének határnapjáról - amely legkésőbb a beiratkozásra kiírt utolsó határnapot követő harmincadik nap -, valamint a jogorvoslati eljárásról.
Továbbá a települési önkormányzat tájékoztatást nyújt az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai felvételéről, a nevelésükre az alapító okiratuk szerint jogosult óvodákról és azok elérhetőségéről, valamint az alapító okiratuk szerint nemzetiségi nevelést folytató óvodákról és azok elérhetőségéről.
3. A szülői kötelezettség
A szülő a gyermekét köteles beíratni az óvodába abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti. Ha a szülő ezt nem teljesíti, a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül az óvodavezetőnek írásban értesíteni kell az Oktatási Hivatalt. Ha a gyermek az óvodával jogviszonyban áll és az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesíti, akkor a szülő köteles erről értesíteni az Oktatási Hivatalt és az óvodavezetőt.
Ha a szülő felmentést kér a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, az óvodai beiratkozásra meghatározott időtartam kezdő időpontjáig nyújtja be kérelmét a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatalához, továbbá a kérelem másolatát a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjéhez [Köznev. tv. 8. § (2) bekezdés]. A kötelező óvodai nevelésbe beíratott gyermek szülője az óvodai beiratkozást követően is kérheti a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentést, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.
A kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek szülője a nevelési év közben bármikor kérheti a gyermek óvodai felvételét.
Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyazonosságot igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyazonosságot és lakcímet igazoló hatósági igazolványát.
4. A felvétel menete
Az óvoda vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban közli a szülővel. Ennek formaiságát az irattári szabályzat határozza meg. Ha viszont a kérelmet elutasítja, vagyis a gyermekre nézve hátrányos döntést hoz, határozatot kell hozni. A gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét. Ha a szülő a beiratkozás napján - az elektronikus elérhetőségének megadásával - kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert, vagy felvétele elutasításra került.
Az Oktatási Hivatal az óvodakötelesekről vezetett nyilvántartást a tárgyév március 1-jéig megküldi a kötelező felvételt biztosító óvoda fenntartója részére. A kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője a nyilvántartás alapján értesíti az Oktatási Hivatalt, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. Az óvoda vezetője akkor is értesíti az Oktatási Hivatalt, ha olyan gyermeket vett fel vagy vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van.
A kijelölt óvoda vezetője a megküldött szakértői vélemény vagy a tankerületi központ határozata alapján értesíti az Oktatási Hivatalt, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. [Nevintműk. rend. 20. § (7) bekezdés]
Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszonya a Köznev. tv. 53. § (1) bekezdés szerint megszűnt (a gyermeket másik óvoda átvette, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására, a gyermeket felvették az iskolába, az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort).
Kapcsolódó jogi szabályozás
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 4:52. §
1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 5. § (2)-(4) bekezdés
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 20. § (7)-(8) bekezdés

Mi a teendő, ha a szülő éppen külföldön él vagy költözik, ezért gyermeke nem kezdi meg Magyarországon az az óvodai nevelést?
A hatályos jogszabályok értelmében abban az esetben, ha az óvodaköteles gyermek családjával éppen külföldön él, ezt a tényt az Oktatási Hivatal részére be kell jelenteni A bejelentéshez használható űrlap az Oktatási Hivatal honlapján, https://www.oktatas.hu/ a Köznevelés menüpontban Külföldi távozás bejelentése pontjából vagy https://www.oktatas.hu/kozneveles/kulfoldre_tavozas_bejelentese oldalról közvetlenül letölthető. Elektronikus kitöltést követően aláírva az Oktatási Hivatal Köznevelési Nyilvántartási Főosztály 1363 Budapest, Pf.: 19